A San Francisco-i öböl közepén álló parányi szigetre először 1775-ben érkeztek meg a spanyol felfedezők, akik a mindössze 7 hektáros földdarabot Pelikánok szigetének nevezték el (“La Isla de los Alcatraces”).
A terület jelentőségét hamar felismerték, tekintve, hogy az öböl bejáratánál a víztömeg közepén fekszik, hamar stratégiai fontosságú ponttál vált.
1846-ban itt épült a nyugati part első világítótornya, majd 1850-ben az amerikai hadsereg megvásárolta a szigetet és katonai bázist hozott létre, mely ágyúkkal volt hivatott megvédeni az egész öblöt az érkező ellenséges hajóktól, hiszen az aranyláz miatt egyre gyorsuló népességnövekedés során itt futottak össze a legjelentősebb szárazföldi és tengeri útvonalak. Aki az öböl bejáratát uralta, az egész öblöt uralta, s egyben közép Kaliforniát és magáénak tudhatta.
Kezdetben kétszáz katona állomásozott a szigeten, és a polgárháború alatt (1861-től) 105 ágyú képezte fegyverzetük legjelentősebb részét. A hadifoglyok elkülönítésére is kiválóan megfelelt a sziget, és 1876-tól fel is építették az első téglaépületet, mely tervezetten börtönként szolgált.
Alcatraz 1905
1909-ben hivatalos katonai börtönné alakult, és megkezdődött egy “biztonságosabb” beton épület felépítése a korábbi helyére, mely alsó emeletei a földfelszín alatt voltak, hogy fokozzák az épület védelmi potenciálját. Ezen “kazamaták” számos azóta is népszerű legendában szerepelnek.
A katonai börtön 1934-től szövetségi börtönként szolgált, méghozzá a legmagasabb biztonsági szintű, amit valaha építettek az Egyesült Államokban, és a következő 29 év alatt számos hírhedt bűnöző megfordult itt: Al Capone, Robert Franklin Stroud (the Birdman of Alcatraz), George “Géppisztolyos” Kelly, James “Whitey” Bulger, és Alvin Karpis is (aki a leghosszabb időt töltötte fogolyként a szigeten). Ha megszegted a társadalom szabályait, börtönbe kerültél. Ha megszegted egy normál börtön szabályait, akkor ide.
A nyugati part első világítótornya, mögötte a börtön főépülete
Tulajdonképpen nem volt túl sok szabály, illetve a foglyokat mindenféle joguktól megfosztottak az alapvető szabályok: semmit sem szabadott csinálni. A rabok nem kommunikálhattak, kivéve étkezés és az udvaron eltöltött rövid idő alatt. Napi kötelező borotválkozás, háromszori étkezés, hetente két zuhany, havonta hajnyírás.
Zuhany - mindenki előtt
Jogaik és kötelességeik is kimerültek körülbelül ennyiben. Látogatót havonta 2-szer lehetett fogadni, de ők is egy kis üvegablakon keresztül tudtak az elítéltekkel beszélni. A külvilágtól teljesen el voltak vágva, újságok vagy egy hírforrások nem voltak megengedettek. A vendégek sem beszélhettek a kinti eseményekről a rabokkal, a rabok pedig meg sem említhettek semmit sem a börtönnel kapcsolatban – nehogy információ szivárogjon ki, amivel esetleg kintről lehetne szökést segíteni.
Látogatóval ezen az ablakon keresztül lehetett beszélni
Az 'A Blokk cellái'
A foglyokon kívül más is otthonának tekinthette a szigetet: a börtönőrök is a szigeten éltek egész családjukkal. A gyerekeket reggel hajóval iskolába vitték, délután vissza: számukra ez egy idilli környezet volt, hiszen az elítéltekkel nem hogy sosem találkoztak, de még látni sem látták őket. Ellenben a San Fransisco-i öböl középén lakhattak egy gyönyörű szigeten, ahonnan mindig mesés látvány tárult eléjük:
Bay Bridge + San Fransico from Alcatraz
Az őrök (és családjaik) lakóépülete
Szökésben
A 29 év alatt, mikor a börtön szövetségi büntetés végrehajtási intézet volt, összesen 36 elítélt próbált megszökni 14 szökési kísérletben (amire fény derült), 23-at közülük újra elfogtak, 6-ot lelőttek (belehaltak sérüléseikbe), 2-en pedig a tengerbe menekültek – a 13 fokos vízben erős áramlatokkal, mérföldnyire a parttól… elég kevés eséllyel juthattak ki élve. Ha összeadjátok a számokat, egyből kiderül: valami nincs rendben, 23+6+2 az sehogy sem 36 – az ok egyszerű: volt, aki többször próbálkozott, de lelőni ugye egyszer is elég. Végeredményképpen tehát egyetlen emberről sem bizonyosodott be, hogy sikerült megszöknie Alcatrazból, bár voltak vakmerő próbálkozások.
Battle of Alcatraz
Az Alcatazi Csatában résztvevő rabok
Az ‘Alcatrazi Csataként’ elhíresült eset kétség kívül a legtöbb áldozatot követelő szökési kísérlet volt. 1946 május 2-án kora délután, mikor a rabok és börtönőrök többsége az udvaron tartózkodott, Bernard Coy – aki 26 évet kapott bankrablásért – néhány társával együtt megpróbált elfoglalni a cellákat őrző lőállást, ami egy ráccsal elválasztott galériaként képzelendő el – egyedül itt viseltek lőfegyvert az őrök, a cellákat innen fentről figyelték. Az előírás alapján minden fegyvert és kulcsot itt kellett tartani.
Gun Gallery - Szemben felül az emeleten tartózkodtak a felfegyverzett őrök
Bernard jó pár évet eltöltött itt, mialatt rájött, hogy a lőállás gyenge pontja a kereszt irányú merevítő rácsok hiánya, így megfelelő eszközzel szét lehet feszíteni a rácsokat.
Feszítő szerkezet csavarból, anyából és egy darab csőből
A fent tartózkodó őrök figyelmét egy kisebb összezörrenéssel elterelték, majd Bernard a csavarból, anyából és egy csődarabból készült szerkezettel kitágította a galéria rácsai közötti rést, és behatolt a korábban bevehetetlennek hitt lőállásba. Az ott tartózkodó őrt meglepetésszerűen érte a támadás, a rab hamar lefegyverezte, majd leadta a puskát, pisztolyokat és füstgránátokat a lent tartózkodó rabtársainak.
A megszerzett fegyverekkel és kulcsokkal az udvarra vezető ajtón keresztül akartak kijutni a főépületből, és az összes bent tartózkodó őrt túszul ejtették a fegyverekkel. Megszerezték a kulcsokat, de balszerencséjükre az egyik börtönőr nem tartotta be az előírásokat, és aznap magánál tartotta pont , amire a fegyenceknek szükségük lett volna. Az összes kulcsot kipróbálták, de az ajtót egyik sem nyitotta: a rabok az épületben ragadtak fegyverekkel és túszokkal.
A hiányzó kulcs
Mire megtalálták a kulcsot az egyik őrnél már túl késő volt, a rendkívül érzékeny zár beragadt, miközben a többi kulcsot végigpróbálták.
A kinti őrök gyanút fogtak, hogy nem kapnak választ rádión, a szökési kísérletre hamar fény derült, viszont a behatoló őrök felfegyverzett rabokkal találták szemben magukat: további 5 őr sérült meg az első kísérletben az épület visszafoglalására.
Végül két nappal később katonák, az FBI, a rendőrség és a börtönőrök közösen hatoltak be az épületbe gránátokkal ártalmatlanná téve a szökni próbálkozókat. Három rab (a szökni próbálkozók közül) élte túl a támadást, közülük kettőt halára ítéltek a szökési kísérlet alatt elkövetett emberölésért, a harmadik pedig még egyszeres életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Gránátok robbanásának nyomai a padlón
Escape from Alcatraz
A legtalálékonyabb szökési kísérlet Frank Morris nevéhez fűződik, akit azért szállítottak ide, mert több másik börtönből is megszökött korábban.
Frank Lee Morris
Az ő történetét láthattuk a filmvásznon ‘Szökés az Alcatrazból‘ címmel (Clint Eastwood főszereplésével). Állítólag ide érkezése napjától a szökést tervezte. Az elidősödött épületben a nyirkosság kikezdte a betont, Morris pedig 3 rabtársával hétköznapi eszközöket felhasználva kikapirgálta a cellája hátuljában található szellőzőrács körül a falat: 5-6 hónapig tartott, amíg kanál, tízcentes és hasonló fémtárgyak segítségével átjutottak a betonon. Munkájukat igyekeztek takarni, még egy ál-rácsot is készítettek a hiányzó helyre, melyet festékkel az eredeti rács színére festettek, így a börtönőrök a félhomályban nem fedezték fel, hogy kartonból van.
A szellőzőnyílás körül kikapargatták a betont - míg munkájukat kartonból készült fal színére festett lemezekkel próbálták takarni
Szappanból, vécépapírból és a borbélytól lopott igazi hajból ál-fejeket készítettek, hogy villanyoltás után se tűnjön fel hiányuk a gyakran a cella előtt elhaladó őröknek.
A Morris által készített fej
A sötétben a börtönőrök azt hitték, hogy a rabok nyugisan szunyókálnak
A cellák mögötti vízvezetékeken hárman feljutottak a tetőre, majd a csatornán leereszkedtek az épület oldalán. Lopott esőkabátokból tutajt készítettek, és a vízbe menekültek. Mikor másnap reggel felfedezték a hiányukat, már messzire járhattak. Tény, hogy a jéghideg víz erős áramlatokkal ellenük dolgozott, de az esetről készült film azt sugallja, hogy túlélték a mérföldes távot, és kijutottak a partra. Soha többé nem hallottak felőlük, az FBI is csak 20 év elteltével zárta le az esetet: véleményük szerint a rabok vízbe fulladtak.
A filmet természetesen pár nappal a szigeten tett látogatásom után én is megnéztem. Mai szemmel kicsit lassú film (1979-ben készült), de nagy előnye a többi hollywoodi alkotással szemben, hogy a legtöbb jelenetet az eredeti helyszínen forgatták.
Escape From Alcatraz
A történet legkérdésesebb pontja abban rejlik, hogy vajon ki lehet-e jutni a partra bármiféle gyorsan összeeszkábált tutajszerűségen, vagy gyorsabban hűl ki egy ember teste, minthogy segítség nélkül ki tudjon úszni. A Myth Busters sorozat természetesen nem hagyhatta ki, hogy letesztelje ezt a legendát is, ami talán a legnépszerűbb mítosz a városról, hiszen a műsör is San Francisco-i székhelyű. Az ő tutajuk sikerrel partot ért, mégis a felmerülő nehézségek miatt ők is “kérdéses”-nek értékelték a megvalósíthatóságot, ahogyan soha semmilyen nyom nem utalt arra, hogy bármelyik eredeti szökevény túlélte azt az éjszakát.
Saját
Köszi Marcinak és Bettinek, hogy meglátogattak itt Friszkóban, és végre eljutottam valakivel “A Sziklára”. Nekem ez az élmény adta a legtöbbet: az Egyesült Államok és a filmtörténet egy olyan helyszíne, ami ma is látványos, érdekes és egyedülálló. A szigeten egy audió-túrán is részt lehet venni: börtönőrök és elítéltek mutatják be a helyszínt, milyen volt valójában itt élni. Ezt is nagyon eltalálták: a cellákban és a folyosókon sétálva és egy nagyon profi előadást hallgatva teljesen bele tudod élni magad a történetbe, SZVSZ sokkal hatásosabb, mint bármilyen film, amit valaha az Alcatrazról láthattál.
A Golden Gate híd - ahogy mi láttuk (mindig köd van, szóval az is jó, ha már az egyik fele látható a háttérben)
A Goldan Gate híd - ahogy a rabok látták
Főznek rád, jó a társaság és a közbiztonság - itt nem lehet okod panaszra
Magányos rab a D-Blokkban. Itt nagyobbak a cellák, cserébe heti 7 nap, napi 24 órát vagy itt elkülönítve mindenkitől, még enni sem ehetsz a többiekkel.
A csapat 😀
A híd még órákkal később is ködben...
Alcatraz
Ezt is sok filmben láthattátok...
Friszkó a szigetről
Le sem tagadhatják, hogy ELTÉ-sek 🙂
A sziget Friszkóból
Zsolt és a Szilícium völgy 